Összecsaptak elég keményen a hullámok a fejem felett, sajnos mindenféle értelemben. Lakás, párkapcsolat, egyetem, minden amit el lehet képzelni. És akkor a barátok, akik közül néhányan biztos megorroltak rám az elmúlt pörgős időszakom miatt.

Lassan itthon lesz Anya és megkezdődik az utolsó meccs a lakásról. Én nem akarok már többet veszekedni, vitatkozni erről, most nagyon biztos vagyok a győzelmemben, de láttunk már itt is veszteséget. Szóval kíváncsian várom, meg azt, hogyan fogom megoldani, ha netán nemet akarna mondani :D

És akkor párkapcsolat és akkor még több hullám és hol a vége? Meg hol az eleje? Mivel lehetne kezdeni? A nyárral, hogy menyire fasza volt, hogy életem legjobb nyara és köszönöm Neki? Lehetne ezzel is. Meg beleugorhatunk a közepébe, hogy tejóúristen mi lesz most? Mert hülyeséget hülyeségre halmozok és lassan nem látok és nem is érzek már mást csak azt a 40 kg szart amit magamra húztam. És mégis, az élet nem szar, mosolygok meg kibaszott jó formában vagyok! Mi a szar van velem?
Sárának ecseteltem, hogy az a fura, hogy nem érzem rosszul magam. Mármint nem akarom magam rosszul érezni, de ez a helyzet megkívánná, hogy én most mélységesen legyek és szidjam magamat. Helyette, vidáman ugrálok. Kibaszott önző vagyok, ennyi! És most ez így jó.
Hallom és lassan összerakom, hogy mi is történt másokkal abban a 4-5 napban és el kéne magam hánynom az egésztől és én mégis velük fogok dolgozni, sőt valahol még akarok is. Akarom ezt jövőre is, holnap is, jövőhéten is. Majd megőrülök, hogy jövőhét legyen, megint pörgés!

Lesz itt még nemulass!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.